aBlog

Mostanában eléggé el vagyok havazva. Egyrész dolgoztam egy új oldalamon, amely itt tekinthető meg: http://penzanetrol.info Eléggé hasznos volt, megismerkedtem a Drupallal, annak működésével. Még sok munka van az oldallal, meglátjuk mji lesz belőle. A cél nem titkoltan a magyar PTC közösség egy központi oldalává válni.

Másrészt a webshopok üzemeltetéséra alkalmas CMS-eket bújom, meg a jogszabályokat, meg a tanácsokat, meg minden szart, ami ahhoz szükséges, hogy webshopot nyithassunk. Közben kinézeten töröm az agyam, meg megvalósításon, meg domainen…

Egyébként SEO szempontból tényleg szopás az info domain?

Az elmúlt pár hét folyamán elolvastam a címben szereplő, nagyszerű Mikszáth regényt. Mikszáth zseniális. Jobb szót nem tudok mondani egy olyan íróra, egy olyan regényre, aminél még tíz oldallal a vége előtt sem tudod, hogy mi lesz a vége. Vagyis azt hiszed, tudod. De nem az lesz. Átbaszott, besz*ptad. És ez az eszméletlenül zseniális.

A regény a(z állítólag) szokásos, Mikszáth által megírt környezetben játszódik. A XIX. század végén, a dzsentrik körében. Noszty Feri, az országgyűlési képviselő, Noszty Pál fia, a nagy múltra visszatekintő, de azóta elszegényedett nemesi családból származik. Az apja terve, hogy újra gazdaggá teszi, mindezt úgy, hogy egy igen gazdag leányt szerez neki feleségül. Aztán az érdekházasság tervéből szerelem lesz, itt is, ott is. Már-már elhitette velem Mikszáth, hogy tényleg olyan egyszerű lenne az élet a mesékben is, ahogy arról álmodunk, mikor rájössz: átbasztak. Nagyon.

És szerintem ezért zseniális. Zseniális, mert leköt, s mert nem tudod megmondani, hogy mi lesz 3 oldal múlva. Dan Brownért oda vannak, de ő kiszámítható. Nagyon (jó példa erre a Digitális Erőd). De Mikszáth? Kérlek…

A tegnapi nap folyamán elolvastam a címben szereplő röpke regényt. Sokadjára. Igaz, hogy az van ráírva, hogy 8 éven felülieknek ajánlott, de én egy nagy 8 évesnek érzem magam.

Szeretem a gyermekmeséket. Bárki bármit mond, azok jók. És nem a mai, bugyuta mesékre gondolok, mert azoktól feláll a szőr a hátamon. De bármikor le tudok ülne megnézni Pom-Pom történeteit, a Mézga család kalandjait, vagy éppen Micimackó bukdácsolásait.

A könyvről pedig. Hát, irigylem, akinek ilyen fantáziája van, mint Teknős Péternek. Mint író, nem ismerem, de ezt e regényét kifejezetten szeretem. Az alaptörténet, hogy két kisgyerek az 1968-as évből 2268-ba csöppen. Röpke 300 év. És ott tanulhatnak mindent előről. Mennyire érdekes látni, hogy mi-minden megvalósult már azokból az elképzelésekből, amit 50 éve még sokkal későbbre vártak. És mi-minden nem, vagy mennyire más irányban haladt.

Szerintem egy nagyon jó könyv, ajánlom minden túlságosan nagyra nőtt gyermek társamnak…